Dátum: 2020 június 7. (vasárnap) | Róbert

hírek

Lila szív sorozat:A jövő Újpesten..az álmok útján

Archivum szakosztály 2011-11-11 Megtekintések száma: 6181948

Az UTE-ban focizni különleges érzés...tudja ezt jól minden szülő,mikor 6-7 évesen lehozzák a Megyeri útra a gyermeküket.Elsődleges cél ebben a korban a sport és a mozgás szeretete,a labdához szoktatás,a technikák elsajátítása csak mindezek után következik.Ám míg idáig eljutnak az apróságok,szó szerint "megfertőződnek" azzal a bizonyos lila vérrel..Riportunkban olyan 7 és 12 éves kor közötti játékosokat mutatunk be,akik évek óta magukba szívták itt Újpesten ezt az érzést.Legyen szó tornákról,a nagy csapat bekíséréséről,szurkolásról a lelátón-ami mára már egyenlő a felnőtt szurkolói csoportok profizmusával,de megtudhatjuk hogyan várják vissza csapattársukat egy sérülés után a gyerekek,vagy álmaikat fürkészve milyen meglepetéssel készülünk számukra mi,felnőttek,amitől még a szavuk is eláll...

Az UTE-ban focizni különleges érzés...tudja ezt jól minden szülő,mikor 6-7 évesen lehozzák a Megyeri útra a gyermeküket.Elsődleges cél ebben a korban a sport és a mozgás szeretete,a labdához szoktatás,a technikák elsajátítása csak mindezek után következik.Ám míg idáig eljutnak az apróságok,szó szerint "megfertőződnek" azzal a bizonyos lila vérrel..Riportunkban olyan 7 és 12 éves kor közötti játékosokat mutatunk be,akik évek óta magukba szívták itt Újpesten ezt az érzést.Legyen szó tornákról,a nagy csapat bekíséréséről,szurkolásról a lelátón-ami mára már egyenlő a felnőtt szurkolói csoportok profizmusával,de megtudhatjuk hogyan várják vissza csapattársukat egy sérülés után a gyerekek,vagy álmaikat fürkészve milyen meglepetéssel készülünk számukra mi,felnőttek,amitől még a szavuk is eláll...

 

 

Sartoris Milánt egészen apró kora óta ismerem,évekkel ezelőtt a lányommal kezdett focizni.Nem tudta és nem is akarta elkerülni a sorsát:óvodás kora óta a bátyja,Dani is itt edz,aki lassan 13 éves lesz..Milán eleinte csak bóklászott a legkisebbekkel a pálya szélén,az edzésből annyit vett észre,ha elgurult a labda,szívesebben játszott a granulátummal vagy nézte a repülőket..de minden edzésen ott volt,jött,mert ő focista szeretne lenni.Ahogy teltek a hónapok,évek,Milán úgy komolyodott meg és mára eljutott csapatával odáig,hogy a Bozsik tornákon rendre első helyen végeznek.Volt kitartása,a szülei támogatták mindenben,és közben egyre inkább kötődni kezdett a lila egyesülethez..Az Utelabdarúgás.hu Sartoris Milánnal készített interjút.
-Milán,tudom,hogy 2004-ben születtél,mint a lányom.Most melyik korosztályban játszol?
"-Az U8-ban focizom Sanyi bácsinál,Béla bácsinál és Máté bácsinál."
-A ti korosztályotokban még nem indultok bajnokságban.Az edzéseken kívül hol tudjátok megmutatni a tudásotokat?
-"Bozsik tornákra járunk,már többször is voltunk."
-Meséld el nekem,mi történik ilyenkor a pályán?
"-Van amikor 1 csapattal indulunk,de van amikor kettővel.Nagyon szeretek cselezni!!"
-Amikor két csapattal indultok,előfordul,hogy egymás ellen is játszanotok kell?
-"Igen,volt ilyen,de sajnos a mi csapatunk vesztett,de azért szoros volt,az eredmény 2:1 lett."
-Csak nem Te rúgtad a gólotokat?
"-Sajnos nem,mert jobb oldalon játszom hátul."
-A többi csapat ellen mit játszottatok?
"-A REAC ellen is volt meccsünk,de az is 2:1 lett,nem nekünk..."
-Azért nem keseredtél el...
"-Nem,mert nagyon szeretek tornákra járni.Szeretnék majd sok gólt rúgni és kupákat szerezni,hogy örömet szerezzek a családomnak is ezzel,apa nagy focidrukker!!"
-Úgy tudom Te is szoktál drukkolni a nagyoknak.Milyen meccseken voltál utoljára?
"-Újpest-Zalaegerszegen és Újpest-Kecskeméten is kint voltunk."
-Emlékszel az eredményekre?
"-Mindkettőn nyertünk!!!!!Anyukám nézte a tévében!"
-Gondolom téged is látott...
-"Persze,mi voltunk mindkettőn a bekísérők!"



Volt szerencsém mindkét mérkőzésre elkísérni a gyerekeket.Már napokkal előtte izgulnak és rengetegen jelentkeznek.A meccs kezdete előtt 1 órával szoktak gyülekezni a stadion melletti edzőpályán.Itt nagyon rövid eligazítás után átmennek a stadion egyik öltözőjébe és ott várnak.

Ahogy közeledik a mérkőzés kezdete,egyre feszültebben várakoznak,osztozkodnak:ki melyik játékosnak fogja a kezét,vajon ki kit kísér be,mindenki az újpesti csapatot szeretné természetesen.A pályára rendszeresen lelátogat ilyenkor Trakperger Árpád szakosztály vezető is,aki büszkén ült be az UTE saját nevelésű játékosai közé a kispadra.Néhány éve még az Ő kezei alatt fociztak ezek a fiúk,Ő egyengette az útjukat és többek között neki köszönhetik azt,hogy mára az Újpest FC keretében szerepelhetnek hétről hétre.Az ő álmuk már megvalósulni látszik...

Míg a stadionban már bőven megy a felkészülés a mérkőzésre,a gyerekek a kezdés előtt 15 perccel átsétálnak az öltözővel szemben lévő a Szusza Ferenc Stadionba.

A játékoskijáróban letáboroznak,szorosan oldalt a falak mentén,hogy a bemelegítést végző játékosok nyugodtan közlekedhessenek a pálya és az öltöző között.Ilyenkor már a nézők zöme megérkezett,kezdődik a szurkolás,a hangosbemondóban pedig a csapatok és játékosok bemutatása zajlik.Természetesen a bekísérő gyerekek sem tétlenkednek eközben,előveszik énektudásukat és sorra hagnzanak fel az újpesti indulók.A játékosok kiszaladnak a pályára,bemelegítenek,majd vissza az öltözőbe,a gyerekek pedig üdvrivalgással fogadnak mindenkit.A kezüket kinyújtják és megérintenek minden "nagyot":játékost,edzőt,kivétel nélkül.Természetesen az Újpest FC focistáinak arca mindent elárul,mosolyognak,nevetnek,1-2 szó erejéig beszélgetnek és egyértelmű:nyújtják a kezüket a gyerekek felé....
Persze megvannak a kedvencek,azok a játékosok,akiket mindenki szeretne a pályára kísérni...Ilyen Balajcza Szabolcs.A kapusért tülekedés megy,ki álljon a sor elején.Másik nagy kedvenc Kabát Péter,de akár Lázár Bencét is említhetném,aki elárulta,hogy felemelő és megható érzés,amikor hallja a játékoskijáróhoz közeledve,hogy a gyerekek kiabálják a nevét és mindenki őt szeretné...Ez a kicsiknek óriási élmény,hiszen ismernek minden játékost,napi szinten találkoznak velük az edzésen,kérik őket közös fotózásra,vagy csak egy kézfogás erejéig,de megérintik őket.Ideális a helyzetünk,mert nagyon együttműködőek a focisták,legyen szó a fotókról,cikkekről a kis játékosokkal együtt,vagy akár régi nagy álmokat is segítenek megvalósítani.Kabát Petit szétszedik a rajongók...minden mérkőzés után tolonganak a korláthoz 1-1 aláírásért.Akinél nincs stadion újság,annak tökéletesen megfelel a meze,sálja,cipője,vagy akár a keze,homloka.Akár 10 percig is kérlelik Petit,Ő pedig szépen aláír mindent,senkit nem hagy ki...

Természetesen ugyanez elmondható a fiatalabb korosztályról is..Lázár Bence,Szokol Zsolt,Simon Krisztián vagy éppen Balogh Balázs is előszeretettel áll a fiatalok rendelkezésére és nem sajnálják az időt a mérkőzések végén az aláírásokra,fotókra,kézfogásokra.

Volt bekísérésünk más pályán is,ráadásul nem is először!!!!Az FTC-Újpest FC meccseken már hagyomány,hogy a nagyokkal együtt utánpótlás csapat is a pályára lép,a bekísérő gyerekek ott is fogják a focistáink kezét...Két évvel ezelőtt a mostani U13-as korosztályé volt a megtiszteltetés.

Idén Gyimesi Jenő edző vezényletével az U10-es csapatunk léphetett a zöldek stadionjába.

A kezdés előtti órákat a stadion előtt gyülekezve kísértük figyelemmel az FTC U13-as csapatával.

Figyeltük az eseményeket,fotókat készítettünk és közben nagyon büszkék voltunk,hogy itt lehettünk.Természetesen a kordonnal elzárt,biztonságos területen várakoztunk a belépésre.A stadion egyik öltözőjében átöltöztek a fiúk,majd barátkoztak,sztorizgattak és izgultak nagyon,hiszen kintről már hallani lehetett a két szurkolótábor hangolását a mérkőzésre...

A lila srácok között ott várakozott Egressy Máté is..Igen,Máté annak a bizonyos Egressy Gábornak a kisfia.Gábort megkértük,próbálja megfogalmazni az érzést,milyen látni a pályán a következő nemzedéket,a saját gyermekét,ugyanolyan lila felszerelésben,mint amilyenben Ő játszott annak idején...
"-Átbeszéltük a kisfiammal a mérkőzést és megpróbálom átadni az érzéseinket..Nagyon-nagyon nagy élmény volt számára az egész mérkőzé,kivéve az eredmény,de az,hogy ráléphetett a pályára-ami nagyon jó minőségű volt-és,hogy az a sok ember mind őt-őket nézte,nagyon feldobdta.Kicsit fázott,de ez akkor egyáltalán nem érdekelte.Fantasztikus élmény volt hallgatni a himnuszt és, hogy utána sokan hívták hogy látták a Sport TV-ben.Azt sajnálta,hogy az Újpest nem tudott nyerni,de a hangulat nagyon tetszett neki,ahogy a két tábor buzdította a csapatokat. Remélem maradandó élmény lesz számára és ez is motiválni fogja,hogy ilyen közegben Ő is játsszon meccseket.Az Újpest hazai meccsein általában kint vagyunk és nagyon szereti a hangulatot.Az összes dalt ismeri amit az interneten le lehet tölteni...
Azt azért sajnáltam,hogy amikor én játszottam,akkor nem tudott még ott lenni és csak elbeszélésből tudja elképzeni a régi dolgokat...Kedvenc csapata az Újpest,de ez természetes..Külföldi csapata a Real Madrid és ott is játszik a szerinte legjobb játékos, Cristiano Ronaldo..ezen mindig vitázunk,mert én a Barcelonát szeretem és Messi-t."

Gáborral végignéztük a bekísérést az FTC stadionjában.Ő a lelátóról látta a bevonuló csapatokat,kisfia felvezetésével,én a pályáról,közvetlenül a csapatok előtt fotózhattam.Az arcuk mindent elárult:izgatottak voltak,zúgott a stadion,végtelenül büszkék voltak,hogy itt lehetnek ezen a fontos eseményen,mérhetetlen megtiszteltetésnek érezték,amiért rájuk esett a választás,hogy itt lehetnek az Újpest FC játékosaival.Ezt a napot sosem fogják elfelejteni,hiszen régi álmuk vált valóra,olyan,amit eddig az idősebb korosztályok elbeszéléseiből hallhattak a páya szélén és csodálták társaikat,amiért ez megadatott nekik...

Bár kapusunkat fradi játékos kísérte ezen a napon,de az egyik álom mégis épp Balajcza Szabi nevéhez fűződik.Szabolccsal interjút készítettem az utánpótlás kapusainkról szóló cikkhez.Amikor megérkezett a riport helyszínére és megcsörrent a telefonom,épp mellettem állt Zuigéber Ákos "Kopasz" az U10-es korosztályból.
Annyira meglepődött,hogy kivel találkozom,hogy csak nézett a szüleire nagy kerek szemmel.Éreztem,hogy valamit szeretne...Édesapja elárulta,hogy valamikor nagyon régen Kopasz és Szabolcs megegyeztek,hogy a kisfiú rúghat büntetőt a nagy kapusnak..de azóta ez valamiért elmaradt,viszont nem merült feledésbe!Megfogtam az apróság kezét és vittem magammal a riportra.Ott állt a nagy Balajcza Szabolcs előtt és alig mert megszólalni..izgult,vajon meg merje-e kérdezni,de Szabi annyira közvetlen volt,olyan emberi..Magától fölajánlotta rögtön,hogy másnap szeretettel várja délben az edzésük után és megmérkőznek egy büntetőpárbajban.Kopaszt láttam elmenni,ugrált örömében a kissrác.Szabival megcsináltuk a riportot,a végén pedig nagyon szépen megköszöntem neki,amiért ekkora örömöt okozott egy mini játékosnak.Másnap természetesen együtt fölsétáltunk a lelátóra és megnéztük a nagyok edzését.Szabi ahogy ígérte,a végén behívta a fűre Kopaszt és kezdődhetett a párbaj.Megegyeztek,hogy ötöt rúghat a kis focista a kapusnak,ha három betalál akkor nyert!!!Szabolcs edzője és csapattársai is a kapu mellé sorakoztak,drukkoltak a kis gólvágónak!!Kopasz nyert,borzasztóan örült,a gólöröme pedig "lázárbencés" volt,erre a következő riportunkban részletesen kitérünk...Kopasznak ez egy örök életre szóló élmény marad...
Másik nagy álom,vagyis egyszerre 6 teljesült pár héttel később.Lázár Bence riportjához fotóztunk...

Olyan srácokat kerestünk a cikkhez,akik Bencéhez hasonló karriert futhatnak be.Közben jött az ötlet,hogy legyen egy közös fotózás.Bence elfoglaltságai miatt erre csak délelőtt kerülhetett sor,akkor pedig minden gyerek iskolában van..Próbáltunk középutat találni,12 órát beszéltünk meg,így csak az utolsó óráról kellett eljönni,természetesen minden gyerek ott volt előtte már bőven.Hozták az érmeiket,kupáikat,különdíjaikat,mind-mind büszkélkedtek Bencének.Mondanom sem kell,hogy tűkön ültek már hetek óta,mióta csak megtudták,hogy egy fotón szerepelhetnek a példaképükkel.Igazi meglepetés volt épp ezért,mikor kiderült,hogy a közös fotó mellett közös focira is van lehetőség.A fiúk feloldódtak és a végén már megcsillogtatták tudásukat.

A büntetőpárbaj folytatásaként pedig az U13-as kapusnak,Kakuszi Dominik"Kakszinak" rúgott büntetőket Bence.A fiúk boldogan tértek haza,tele élményekkel és egy óriási,rég várt,beteljesült álommal!!
Az álmok tárháza kimeríthetetlen....Gönczi Nagy Gergőt édesapja lepte meg nemrég.Geri az U12-ben focizik és már születésekor sikerült magába szívnia az újpesti életérzést...
Minden mérkőzésen csapattársaival együtt,a Mini Ultrassal szurkol az Újpest FC csapatának.Azon napon is ott volt a lelátón,de ilyen meglepetésről álmodni sem mert volna...Korábban érkeztek a többi szurkolótól,hiszen akkor az U12 kísérte a pályára a "Nagyokat".A Himnusz után leszaladtak a fűről és máris siettek buzdítani a csapatukat.Zengtek az indulók,zászlók lendültek a magasba.Eljött az első félidő vége és kezdődött a meglepetés.Gergőt Édesapja kísérte át a lelátón,egészen a játékosok kijárójáig.Gergő itt már nagyon izgult,látszott rajta,ilyen a legtöbb ember életében nem adatik meg.A stadion tapsolt neki,a kis szurkolótársak az Ő nevét kiabálták,Gergő pedig büszkén végezte el a második félidő kezdőrúgását.Egy közös fotózás Barczi Dáviddal,egy kézfogás Kabát Petivel és hatalmas mosollyal az arcán máris szaladt társaihoz,hgy tovább szurkoljanak együtt a győzelemért.Gergőnek ez a nap szintén örökre emlékezetes marad..

Gergőék a Mini Ultrassal nagyon összetartó kis közösség.Nincs olyan meccs,amit kihagynának.Tudatosan készülnek minden mérkőzésre,összeszokottak és elszántak!

Gergő mellett tagja a kis csoportnak Kovácsréti Márk is.Márk egy bajnoki mérkőzésükön megsérült,gipsz került a lábára.Az örökmozgó srácnak ez lelkileg nagy teher volt...Márk az Utelabdarúgás.hu-nak nyilatkozott.
"-Már nagyon vártam az első edzést, mely 6 hét kimaradás után egy keddi napra esett. Csapattársaim egy transzparenssel és énekkel vártak engem, hát mit mondjak..nagyon jól esett.



Az edzés is nagyon jól ment, nem éreztem a több hét kimaradást. Amikor gipszben volt a lábam és utána is, amikor csak lehetett elmentem a meccsekre és néha még az edzésekre is lelátogattam.Mindig arra gondoltam mikor néztem őket, hogy de jó lenne ott lenni a pályán és játszani. Nagyon hiányzott a közösség és legfőképp a foci. Minden erőmmel azon voltam, hogy november elején az FTC-UTE meccsre felépüljek és már a pályán lehessek,ez pedig sikerült..."

Kedves Olvasó!Te,aki elolvasod ezt a cikket...Te,aki holnap ugyanúgy lekíséred a gyermekedet a lila-fehér pályára mint eddig és segíted őt az útján,légy kitartó,hogy a gyermeked is azzá válhasson!A fiúk és lányok korra való tekintet nélkül edzenek esőben,szélben,hóban,hőségben...sosem mondják,hogy elég,sosem fáradtak,míg le nem oltják a villanyt este,ott vannak és edzenek,edzenek,edzenek...Vannak álmaik...Már ilyen korán megfogalmazzák a céljaikat,melyek felé tudatosan,tervezetten haladnak.Éppen olyan komolyan veszik a kapura rúgást,mint a vetődésnél a fölső ficak elérését,vagy azt,hogy otthon ne maradjon a labda...a megfelelő keménységű labda!!!Hétvégén pedig ott állnak a bejáratnál,jeggyel a kezükben,a stadion lapját szorongatva és minden betűjét kiolvasva a mérkőzés kezdetéig,szotyival,tökmaggal,meleg teával...
Megmutattuk nekik,hogy így is lehet...az érzés ilyen is lehet.Egy nagy családban,együtt,egymásért.Fogjuk a kezüket és segítsük őket azokban a nehéz pillanatokban is,mikor minden gólhelyzet kimarad....mikor hiába védenek,mégis bemegy az a labda a hálóba...mikor úgy érzik játszottak volna még és nem lett volna itt a csere ideje...mikor a kerethirdetésnél nem hallják a nevüket,pedig annyira,de annyira várták....Hosszú az út és elég rögös míg odaérünk ahová terveztük..ahová szeretnénk!!Tegyünk meg mindent,hogy mosolyt lássunk az arcukon,hogy érezzék:mindig számítanak,minden esetben nagyon fontosak számunkra és szükség van rájuk!!Látod,Kedves Olvasó...apró figyelemmel óriási élményeket tudunk adni.Olyan élményeket,melyekből hónapokig,akár évekig erőt meríthetnek gyermekeink ahhoz,amiért küzdenek..Segítsük Őket,figyeljünk Rájuk...



Kakuszi Kriszti riportja

Kedvelj minket a Facebookon!

1%

UTE az utánpótlásértAdószám: 18165159-1-41