UTE Labdarúgó Akadémia

„Ezzel tudom pályán tartani őket”

„Ezzel tudom pályán tartani őket”

Zombori Regőt kérdeztük itt, a labdarúgó szakosztálynál végzett munkájáról. Úszó szakedzőként kezdte pályafutását, a Testnevelési Egyetemen gyógytestneveléssel és funkcionális, illetve erőnléti edzésekkel foglalkozott. Regőnek nagyon sok sportággal volt kapcsolata: kosárlabdázott, majd úszóedző lett, és megfordult a küzdősportokban is. A gyerekekkel is szereti kipróbáltatni a sportágakat, akár élményszerűen, de elmondása szerint a versenysportban már más a helyzet. Mi a kapcsolata  a fitnesznek és a labdarúgásnak? A vele készített interjúból kiderül.  

Miért fontos egy labdarúgónak, hogy fitneszedzésre járjon?

A fitnesz vagy erőnléti képzés, mondjuk így, a labdarúgáson belüli képzés egyik szegmense, mert a labdarúgó képzés egy integrált, összetett képzés. Az integráltsága abból adódik, hogy a játékosoknak, és minden sportolónak, vannak különböző mozgásaik, amik közben izmaikat és ízületeiket használják. Ezen mozgások minden futó, ugró, és egyéb mozdulat közben megjelennek, és ezeket fejleszteni kell - nyilván a labdarúgás közben, modellezve, és izom-specifikusan… 

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a labdarúgó mozgását modellezik a játék közben, és izomról-izomra kiértékelve ezeket fejleszti ez az erőnléti képzés?

A most divatos funkcionális edzés, a labdarúgó-specifikus fitnesz munka a futó mozgásra és egy ugró mozgásra épül, és ezeket a mozgásláncokat próbáljuk meg úgy fejleszteni a gyerekeknél, hogy az minél helyesebb, jobb, és hatékonyabb legyen. Ennél a képzésnél nem a gyorsaság és az erő a lényeg, hanem nekünk a gyerekek a legfontosabbak, fejlesztésüket hosszútávra tervezzük: minél sikeresebb labdarúgókat szeretnénk képezni. A mi munkánkhoz tartozik az is, hogy a sérüléseket megelőzzük. Ehhez pedig ugyanolyan fontos a koordináció és kondicionáló képességek szerepe.

 A mostani labdarúgók esetében, egészen a kiskorosztálytól, nagyon sok mobilitási hiányosság van, ami azt jelent, hogy az ízületi mozgáshatárok be vannak szűkülve. Mozgáslánc esetében: indulunk a bokától, ha a boka merev, azt a térd és a csípő fogja kompenzálni mozgás közben. Szépen alulról építkezik egy mozgáslánc, mert ha a boka mobilitását megnöveljük, sokat segítettük a játékoson, és így kevésbé lesz sérülékeny.

A labdarúgás sajátosságát meg tudjuk tartani azzal, hogy sok futó, ugró munkát végzünk, és amik egységesen részt vesznek a sportági mozgásban, azt tudjuk gyorsítani, segíteni. Emellett minél inkább az egészségmegőrzésre kell hangsúlyt fordítani. 

Ez történhet személyre szabottan is? 

Egyénre szabottan is foglalkozunk velük, ahol a fejlesztések során erőt fejlesztünk, és próbáljuk pótolni az egyén kondicionálós hiányosságait. Ezen a kiemelt képességű játékosaink vesznek részt, egy héten egyszer.

A csapatok esetében vannak általános edzésblokkok, amiket tartunk nekik, ezek egy hétre vannak lebontva. Attól függően, hogy hol vannak a mérkőzések, speciális munkát végzünk. Megszabjuk, hogy melyik napon miket: a törzsstabilizációkat, a gyógytorna jellegű gyakorlatokat, a mobilizáló gyakorlatokat. A fennmaradó két napon pedig főleg gyorsasági edzéseket kapnak a játékosaink.  

Mikortól kapnak ilyen jellegű képzést a fiatalok?

Jelenleg kilencéves kortól foglalkozunk a gyerekekkel.  Lehetőségünk van arra, a kisebb korosztályoknál is, hogy ebben az idősávban, mozgás-koordinációt tanítsunk, és minták javításával foglalkozzunk. Ha ezt kis korban kezdjük, akkor egyre könnyebb foglalkozni velük, mert megismerik ezeket a mozgásokat, és ezeket gyakoroltatjuk. 

Van szakmai alapja, hogy nem jó, ha kiskorban súlyzókat emelgetnek a srácok, mivel „kötöttek” lesznek az izmaik?

A mi képzésünk a korosztály sajátosságaira épül. Tehát: a fiúk esetében a biológiai érés szerint próbáljuk őket fejleszteni, ahhoz igazítva az edzés-terheléseket,  edzés-ingereket is. Vannak olyan érzékeny időszakok, amikor a gyerekek nagyon sokrétűen terhelhetőek, fejleszthetőek. Tizenhat évesen indulhat a súlyzós felkészítésük. Természetesen ekkor sem mindegy, hogy milyen a felkészültségük. Itt fontos, hogy mennyi képességük van arra, hogy véghezvigyenek egy-egy súlyzós gyakorlatot. 

Nagyon fontos, hogy ne legyen rossz a tartása, ne álljon befelé a térde, helyesen tudjon felérkezni egy felugrás után, jól tudjon kitámasztani és abból újra elindulni, jó legyen az egyensúlyérzéke. Mi ezeket szeretnénk fejleszteni ezekben a kondi blokkokban.  

Van a tinédzserek időszakába  egy hírtelen növekedés, amikor elvesztik gyerekes formájukat, megnő kezük-lábuk, megváltozik a testük felépítése. Ezt az időszakot hogyan követitek és segítitek?

Ilyenkor a fiatal játékosoknak fájdalmaik jelentkezhetnek, és a mozgásuk is szétesik. Türelmesnek kell lenni. A kollégák is azok, amikor látják a gyereken, hogy sokat nő, és az izmok, illetve az izomérzékelés teljesen megváltozik a hossznövekedés miatt. Ezeknek az ideg-izom kapcsolatoknak helyre kell állnia, a fiatalnak meg kell tanulnia újra érezni, újra kell tanulnia a mozgásformákat. Ha segítünk, ez a folyamat sokkal könnyebben megy, és ilyenkor egy jobb szintről tovább fejlődnek a játékosok.

Van olyan szint, amikor már nem tudsz adni, csak szinten tartani?

Úgy gondolom, nem érkezik el az a pont. Ha én egy lelkiismeretes edző vagyok, mindig tudok adni a játékosaimnak. A nagyobbaknál, gondolok itt a 16-17-19-es korosztályokra, nagyon komoly szerepe van a sérülés kiküszöbölésének. A törzsüket egy gyógytornával erősíteniük kell, ha beszűkülnek a mozgási ízületeik, azaz népiesen mondani szokás: merevek. Ezeket kell nyújtani és mobilizálni, hogy minél kevesebb sérülés érje őket. Azt gondolom, ez a legfontosabb ebben az edzésblokkban, mert így tudom őket pályán tartani. Ezután következik az erőfejlesztés, ami ebben a korosztályban ugyancsak hangsúlyos, és itt van a visszacsatolás, mert ha nem elég lazák, mobilisak, akkor ezt nem lehet. Többet ártunk, mint használunk egy erőfejlesztéssel.

Egy védőnek több izomkötegre van szüksége, mint mondjuk egy csatárnak?

Én nem úgy foglalkozom velük, mint azt a csapatedzőjük teszi a pályán. A hiányosságokra koncentrálok, ami a legtöbb gyereknél előfordulhat, és arra szeretnék minél hatékonyabb megoldást találni. A mi területünk egy mellékvágány ugyan, és elég szűk az időkorlát, amiben tudok velük foglalkozni. Ebben kell megtalálnom azokat a gyakorlatokat, amivel a legtöbbet tudok nekik segíteni, hogy minél hatékonyabbak legyenek, és minél többet tudjanak egészségesen a pályán tölteni. 

A labdarúgásban mit mondanak a kondicionáló edzésekről? Fontos, részben fontos, vagy nagyon fontos? 

Most már azt hiszem, úgy gondolják, hogy nagyon fontos. Csak a lényegi összetevőkre és a ráfordított idő arányára kell hangsúlyt helyezni. Úgy gondolom, ha időt szánunk erre kiskorosztályban, és alulról építkezünk, akkor többet érhetünk el.

Hogyan épül fel itt az UTE-ben a „kondícionáló” stáb? Hány edző, gyógytornász, masszőr dolgozik veled?

Az erőnléti munkacsoport többekből áll: egy gyógytornászból, két gyúróból, és négy kondicionáló edzőből. Az erőnléti edzői team tagjai korosztályok szerint dolgoznak a csapataikkal. Käfer Zsombor az U9-11-gyel, Käfer Levente az U12-13-mal, Stringovics Márton az U14-15-tel, jómagam pedig az U17-19-es korosztállyal foglalkozom. A mi feladatunk, hogy javítsuk a játékosok kondicionális képességeit. Nagy hangsúlyt fektetünk az edzések alatt a gyorsaság fejlesztésére és sérülések megelőzésére, amit a törzsizmok fejlesztésével és a mobilitás, hajlékonyság növelésével érünk el.  

A rehabilitáció és a sérülések kezelése első lépésben a gyúró és a gyógytornász feladata. Gyógytornászunk, Veres Zsuzsa mindennap kezeli a játékosokat, külön az erre a célra kialakított tornaszobában. Gyúróink, Száz Richárd és „Sanyibá”, az orvosi és gyúró szobában végeznek masszázst és más rendelkezésre álló gyógyterápiákat (ultrahang, lézeres kezelés).  A munkacsoportot én fogom össze, és közös értekezleteken próbáljuk növelni a munkánk hatékonyságát.

UTE Labdarúgó Akadémia/Barbara Gabriella