UTE Labdarúgó Akadémia

Amikor szemben vagyok a kapussal

Amikor szemben vagyok a kapussal

Bíró Bence 2013 nyarán került az UTE korosztályos csapatához. Tavaly az U15-ösök között szerepelt, ahol a Simek Péter vezette együttes az NBI-ben hatodik lett, Bence pedig a listán a második góllövő. Milyen is a „gólöröm” vagy a „gól érzés”, mit vár el a Fulham egy csatártól – ezekre, és ezekhez hasonlókra kérdeztünk rá, és kaptunk választ az U17-es bajnokságban góllövő listán elsők között lévő csatárunktól.

A góllövés. Azt mondják, ha egy csatár ráérez, akkor függővé válhat tőle. Te mit gondolsz erről, hogyan éled meg a pályán?

Amikor gólt lövök, egy megmagyarázhatatlan öröm kerít a hatalmában, és ezt az érzést folyamatosan át szeretném élni… ezért semmi más nem tud tűzbe hozni, csak a góllövés.

Amikor kicsi voltam, a szüleim nem nagyon örültek, hogy labdarúgó szeretnék lenni. Nagyon féltettek mindentől, így a focitól is: úgy akartak lebeszélni, hogy azt mondták, sokan megsérülnek a pályán játék közben – ennek ellenére az akkori klubomat édesapám és egy barátja keresték nekem Szentesen, ahol abban az időben laktunk. Ma már más a véleményük. Mindenben támogatnak, és ők is azt szeretnék, hogy híres játékossá váljak. 

Volt az évek során, aki buzdított, hogy jó játékos vagy csak így tovább!?

Nem. Főleg a kezdetekkor: nem bíztak bennem az edzőim, elnyomtak, állandóan a második szerepet játszottam, és mindig más volt a csapatban a favorit. Egy játékos-megfigyelő lent, Szentesen talált rám, karolt fel, és hozott ide Újpestre. Részt vettem egy próbajátékon, és így kerültem be az UTE csapatába. Kovács Lászlónak köszönhetem, hogy most itt vagyok!

És a mostani edződ?

Nagyon jó edzőnek tartom.