Dátum: 2024 március 28. (csütörtök) | Gedeon, Johanna

hírek

Egy a cél:a sérülések ellenére is elérni amit kitűztünk!Litauszki Róbert,Sóvári Dominik és Nyilas Bence riportja

Archivum szakosztály 2011-10-04 Megtekintések száma: 2571

"Nincs fantasztikusabb érzés annál amikor a Szusza Ferenc Stadionban a pályán állva hallgatom a Himnuszt..." Hosszú évek óta járok ki a fiatalok mérkőzéseire.Először csak nézőként voltam jelen,azután már aggódó és büszke szülőként.A kamerámmal szinte minden pillanatát megörökítem a pályán történteknek-legyen az egy bravúros védés,egy hatalmas gól,a győzelem öröme,elkeseredett arcok a lefújást követően,vagy akár a fájdalom a sérülés miatt és utána a félelem az arcokon:mi lesz most???Minden labdarúgóban ugyanazok a kérdések fogalmazódnak meg a sérülés pillanatában:Hogyan tovább?Meddig tart a felépülésem?Mikor léphetek pályára újra?Nézem a lábadozó kis labdarúgóinkat,ahogy hétről hétre látogatják az edzéseket,mérkőzéseket,hogy lélekben ezzel is segítség a csapatukat és közben készülnek a visszatérésre...Ehhez ad erőt és kitartást Litauszki Róbert példaértékű hozzáállása és pályafutása,mely követendő minden fiatal labdarúgó számára.Hiszen ha kellő alázattal,szorgalommal és elhivatottsággal készülünk,akkor a sérüléseket követően is talpra tudunk állni,mert a céljaink megmaradtak!Robi példájából láthatjuk,hogy legyen bármilyen akadály,többszörös korosztályos válogatott tudott maradni,jelenleg pedig Magyarország U21-es válogatottjának tagja....

"Nincs fantasztikusabb érzés annál amikor a Szusza Ferenc Stadionban a pályán állva hallgatom a Himnuszt..."

Hosszú évek óta járok ki a fiatalok mérkőzéseire.Először csak nézőként voltam jelen,azután már aggódó és büszke szülőként.A kamerámmal szinte minden pillanatát megörökítem a pályán történteknek-legyen az egy bravúros védés,egy hatalmas gól,a győzelem öröme,elkeseredett arcok a lefújást követően,vagy akár a fájdalom a sérülés miatt és utána a félelem az arcokon:mi lesz most???Minden labdarúgóban ugyanazok a kérdések fogalmazódnak meg a sérülés pillanatában:Hogyan tovább?Meddig tart a felépülésem?Mikor léphetek pályára újra?Nézem a lábadozó kis labdarúgóinkat,ahogy hétről hétre látogatják az edzéseket,mérkőzéseket,hogy lélekben ezzel is segítség a csapatukat és közben készülnek a visszatérésre...Ehhez ad erőt és kitartást Litauszki Róbert példaértékű hozzáállása és pályafutása,mely követendő minden fiatal labdarúgó számára.Hiszen ha kellő alázattal,szorgalommal és elhivatottsággal készülünk,akkor a sérüléseket követően is talpra tudunk állni,mert a céljaink megmaradtak!Robi példájából láthatjuk,hogy legyen bármilyen akadály,többszörös korosztályos válogatott tudott maradni,jelenleg pedig Magyarország U21-es válogatottjának tagja....

 

-"8 éve vagyok az Újpest család tagja.U13-as korosztályba kerültem ide.Végigjártam a szamárlétrát Újpesten és a korosztályos válogatottakban is(U16,U17,U18,U19).Nagyon sokáig szerencsére elkerültek a sérülések,edzést is szökőévente hagytam ki...de sajnos az elmúlt 3 évben volt 2-3 komolyabb sérülésem.Azt kell mondjam , hogy egy sérülés soha nem jön jókor , de nekem mindig a legrosszabbkor jött...3 éve volt egy fáradásos talpközépcsonttörésem,egy héttel a u19-es válogatott EB elitkör előtt...Nagyon megviselt,mert nagy lehetőségnek tartottam,valamint egy fiatal srácnál ez óriási élmény.Hozzátartozik ,hogy ekkor én már az első csapat keretébe tartoztamA sérülést követően minden rendben alakult,6 héttel később már bajnokin játszottam a tartalék csapatban.Ezután végigcsináltam az alapozást, majd az első bajnoki mérkőzés hajrájában újra eltört a sérült talpam...Ez -mondanom sem kell- sokkal jobban megviselt .Tudtam mivel állok szemben,de nehezen tudtam megemészteni.Sajnos ennél a törésnél nem ment rendben a csontosodási folyamat és 3 hónapba telt mire egészséges lettem.Egy évig nagyon nagy fájdalmaim voltak.Bennem volt a félsz ,hogy bármikor újra eltörhet,de szerencsére nem történt meg.Ezután kikerültem a az első csapat keretéből,ami nem esett jól ,de nem adtam fel .Annyi áldozatott hoztam a fociért,hogy nem tehettem meg hogy feladjam.Idővel meg is lett az eredménye:újra bekerültem a korosztályos válogatottba (U21).Majd a 2010/11-es szezon végén pályára léphettem 4 alkalommal az NB I-ben,amivel óriási álmom teljesült és egy kitűzött célt értem el.Sok edzőm mondta mindig ,hogy a sok munkának meglesz a gyümölcse.Üres szavaknak hittem ezeket mindig , de rájöttem ,hogy igaz !! Megkezdtük a felkészülést az első csapattal az új szezonra,minden jól alakult,kezdőként számított rám az edzői stáb, mígnem a Zsolna elleni felkészülési meccsen letapadt a térdem és elszakadt a keresztszalagom.Amikor kiderült ,hogy mi a bajom,nagyon magamba zuhantam...nem volt senki,aki meg tudott volna vígasztalni.Nagyon magam alatt voltam...A műtét után már jobb volt:tudtam ,hogy legalább fél évet kell kihagynom ,de már vissza tudtam számolni...Amikor elkezdődött a regenerációm,akkor rá kellett jönnöm ,hogy ez a legkeményebb dolog,amivel eddigi pályafutásom során meg kellett birkóznom.Óriási erőfeszítéseket kell tenni ,de tudom ,hogy a sok erőfeszítésnek meglesz a jutalma és megéri,mivel nincs fantasztikusabb érzés annál,amikor a Szusza Ferenc Stadionban a pályán állva hallgatom a Himnuszt..."
Nyilas Bence az U15 játékosa a tavalyi szezonban sérült meg egy bajnoki mérkőzésen,Esztergom ellen.Műteni kellett a karját és úgy tűnt hosszasan elhúzódik majd a lábadozás.Kitartásának és alázatos hozzáállásának köszönhetően felépült,így ismét stabil tagja lehet csapatának.Bencével sérülésének körülményeiről és az ezzel kapcsolatos érzéseiről beszélgettünk.
"-Esztergomban volt bajnoki meccsünk,amikor kb. a hetedik perc környékén kimentem keresztezni... igazából nem nagyon tudom,hogy történt,mert nagyon gyors volt minden,de annyit tudok,hogy ahogy az ellenfél hevesen mozgott futás közben a kezével,a könyökével a csuklómra csapott.Hát ott éreztem,hogy nagy a baj...amikor leérkeztem a földre,gyorsan ránéztem a kezemre és maradjunk annyiban nem volt szép.Mindenki rohant hozzám,én majdnem elájultam.A mentő 6-7 percen belül kiérkezett,beraktak a kocsiba,elkábítottak kicsit,bekötötték a kezem és indultunk is az esztergomi kórházba.Ott a főorvos kicsit kiegyenesítette a kezem,ami megint nem volt túl kellemes.Bevittek a röntgenbe,aztán amikor megvoltak a felvételek mondták,hogy az alkarcsontom keresztbe tört.Közölték velünk,hogy itt sokáig fog tartani míg megműtenek,úgyhogy hazamentünk Budapestre a Szent János Kórházba,ahol csak este 11 körül műtöttek(a törés dél körül volt).Nem volt egy szép élmény.Körülbelül három hónapot kellett kihagynom.Az ütközésekbe az elején nem mertem belemenni,mert nagyon féltettem még a kezem,de szép lassan kiment belőlem a félsz...
Sóvári Dominik az U14 csapatában játszik.A karja gipszben,de mégis minden bajnoki mérkőzésen ott ül a kispadon.Arról beszélgettünk,hogyan élte meg a sérülését.
"-Az RKSK elleni bajnokin történt mikor az egyik csatárjuk elfutott a szélen...utolértem és le akartam szerelni,de abban az ütemben rúgta el ő is a labdát mikor szereltem volna és sajnos a lábamat rúgta el a labda helyett."Repülésem" végén bevertem a fejem a műfűbe,de egy pillanatnyi eszméletvesztés után már fel is ébredtem és egyből éreztem, hogy a kezemnél baj van.Valahogy sikerült felkelnem a földről és egy kis tanakodás után -hogy esetleg csak egy pillanatnyi fájdalom és vissza tudok menni a pályára- úgy döntöttem cserét kérek inkább,nehogy nagyobb baj legyen. Annyira nem fájt,mint hittem,hogy fáj egy törés,de azért elmentünk a János kórházba .Az orvos először azt hitte,hogy a hámsérülés miatt mentünk,mert nyomogatta,forgatta a kezem,de nem fájt.Viszont szóltam neki,hogy mikor kinyújtom nagyon rossz.Megröntgeneztek:az esésem pillanatában az alkar csontja felcsapódott a felkarba és 2mm nagyságú résre széthasította a felkarcsontot.5-6 cm csontdarab tört le,de szerencsére nem mozdult el.A 2mm a határeset,hogy műteni kell-e,de az orvos azért nem műtött meg mert akkor megsértette volna az ereket és megállt volna a jobb kezem a növésben. Elég jól viselem bár nagyon aggódtam hogy műteni kell."
-
Lelkileg talán nehezebb volt ezt földolgoznod..Miből merítettél erőt?Itt vagy minden bajnoki mérkőzésen,közösen készülsz a csapatoddal.
-"A hírt kicsit nehéz volt földolgozni,hogy 3 hét gipsz és nem tudom meddig nem is játszhatok. És sajnos a 3 hétből 4 hét lett mert biztosra akarnak menni az orvosok is,hogy ne legyen semmi baj. Aznap nem is fájt igazán, másnap kezdett el nagyon fájni mikor egy kis moccanástól is mintha kést szúrnának bele a könyökömbe. Mivel a jobb kezem tört,ezért az írás hanyagolva van a suliban. Anyukámmal tanulok,Ő írja le amit mondok a háziban. Szoktam sűrűn erősíteni:guggolás, hasizom és ritkán egy kis súlyzózás bal kézzel. Az alvás sajnos csak 2 pózban megy:háton és oldalt. A napjaim egész gyorsan telnek.Szerencsére már megszoktam,hogy egy kezem van.Az edzések hiánya még elviselhető,mert nem vagyok ott az edzéseken és nem látom őket, de amikor meccsen vagyok és nem játszhatok az nagyon rossz. Mert úgy beállnék mindig segíteni a csapatot és bizonyítani.Remélem hogy mikor felépülök,a Mester ugyanúgy számít rám :):) Amíg nem a pályán nem tudok aktívan segíteni, addig mentálisan próbálok fejlődni:nézem,ahogy a nálam jobbak mit,hogyan csinálnak és próbálom ugyanazokat a megoldásokat választani."
Litauszki Robi is odafigyel az Őt követő játékosokra,ezzel is segítve minél hamarabbi felépülésüket.A cikk végén az Ő bátorító szavait és tanácsait tolmácsoljuk a fiatal futballisták felé:
-"
A kissrácoknak üzenem ,hogy nem szabad lógatni a fejüket a sérülések miatt,mert nagyon fiatalok még és nem maradnak le semmiről!!!A regenerációra nagyon figyeljenek,mert enélkül újabb sérülések lehetnek!!!A foci nagyon sok áldozattal és lemondással jár,a tehetség pedig önmagában nem elég ahhoz ,hogy sikeresek legyünk!Alázatra is óriási szükség van,sőt talán még jobban,mint a tehetségre!!!"

Kedvelj minket a Facebookon!

1%

UTE az utánpótlásértAdószám: 18165159-1-41