UTE Labdarúgó Akadémia

Öt éve hunyt el Szusza Ferenc

Öt évvel ezelőtt, 2006. augusztus 1-én életének 83. évében elhunyt Szusza Ferenc, a klubhűség mintaképe… A tragikus hírt aznap Várhidi Pál, az Újpest legendás edzője, Szusza Ferenc jó barátja közölte klubunkkal.Az 1923. december 1-én született Szusza Ferenc életének utolsó néhány esztendejében sokat betegeskedett, halálakor a Kútvölgyi úti szanatóriumban ápolták."Tudtuk, hogy beteg, de erre azért nem számítottunk” – mondta akkor szomorúan Várhidi Pál.

Öt évvel ezelőtt, 2006. augusztus 1-én életének 83. évében elhunyt Szusza Ferenc, a klubhűség mintaképe… A tragikus hírt aznap Várhidi Pál, az Újpest legendás edzője, Szusza Ferenc jó barátja közölte klubunkkal.Az 1923. december 1-én született Szusza Ferenc életének utolsó néhány esztendejében sokat betegeskedett, halálakor a Kútvölgyi úti szanatóriumban ápolták."Tudtuk, hogy beteg, de erre azért nem számítottunk” – mondta akkor szomorúan Várhidi Pál.

Szusza Ferenc neve összefonódott Újpesttel. Sőt, a legendás csatár maga volt az Újpest. Bár 1923. december 1-jén nem Újpesten, hanem annak határában, a Szekszárdi úti Juta-házban született, de labdarúgóként csak egyetlen klubot erősített: az Újpestet. Hívhatták Újpest FC-nek, Újpesti TE-nek, Budapesti Dózsának, Újpesti Dózsának, változhatott a klub életében bármi, Szusza Ferenc jelentette az állandóságot. Klubunk abszolút rekordere, a hűség mintaképe, nála több alkalommal senki nem lépett pályára lila-fehér mezben, és nála többször senki nem lőtt gólt csapatunkban.

Már a belépője is tökéletesre sikerült: 1941. február 23-án, alig tizenhét évesen szerepelt először az Újpestben, és a Kispest elleni mérkőzésen még az első félidőben mesterhármast rúgott! 1941 és 1960 között összesen 463-szor szerepelt az Újpestben, és 393 alkalommal talált a hálóba, majdnem 20 éven keresztül, 23 szezonon át kirobbanthatatlan volt az újpesti kezdőcsapatból.1945-ben, 1946-ban, 1947-ben és 1960-ban is bajnoki címet szerzett, ám gólkirály egyszer sem volt, pedig kétszer is igencsak közel volt hozzá. Először 1945-ben. A világháborút követő szezonban Zsengellérrel futott „házi párharcot” a gólkirályi címért, az utolsó forduló előtt 35-35 góllal állt mindkét játékos. A záró meccsen a csapat szöglethez jutott. Az addigi szögletrúgó Zsengellér helyett Szusza kapta fel a labdát, és a szögletből tökéletesen ívelt Zsengellér fejére. Így „Ábel” egy góllal megelőzte. Szusza második alkalommal 1956-ban járt közel a gólkirályi címhez. Akkor a forradalom miatt félbeszakadt a bajnokság, és ezzel Szusza góljai is „elvesztek”. Ennek ellenére ő a magyar labdarúgás örökös gólkirálya: 393 találata valószínűleg örök időre elérhetetlen csúcs marad. Csak egyetlen klub színeiben játszva Szusza lőtte a legtöbb bajnoki gólt a földkerekségen!Szusza Ferenc egyébként 1938-tól szerepelt az Újpest utánpótlás-csapatában, éstöbb, mint 40 éven át a klub igazolt játékosa volt, hiszen még az 1980-as években is pályára lépett lila-fehér színekben – hivatalos mérkőzésen – méghozzá az újpesti öregfiúk- csapatban.

A válogatottban mindössze 24-szer szerepelt és 18 gólt szerzett, előbbi elenyésző szám tudásához, képességeihez képest, ám a politika, a világháború és a szerencse az ő karrierjét sem kímélte… Pályafutása 1949-ig töretlenül ívelt felfelé. A negyvenes évek közepén már Európa legjobb góllövő csatáraként emlegették. A bajnokságban minden évben a legjobb góllövők között szerepelt, és a válogatottban is ontotta a gólokat. Aztán az évtized végén, egy válogatott meccs előtti utolsó edzésen a debreceni stadionban egy gödörbe lépett, és kibicsaklott a jobb térde. A sérüléséből rendkívül nehezen gyógyult fel, és a felépülése után már csak ritkán vették számításba a válogatottnál. Benne volt a helsinki olimpiára utazó keretben is, de a válogatott szabójánál tudta meg: öltönyét átszabták másra.Pályafutása befejezése után edzőként dolgozott az Újpestnél (1963-65, 1981), Egerben (1969), Győrben (1962-1963, 1966-1968), Lengyelországban a Górnik Zabrzénál (1970-1971), ahol bajnok és kupagyőztes is lett. Ezután Spanyolországba vezette az útja, a Real Betisnél (1972-1977) – itt utolsó évében spanyol kupagyőztes lett – és az Atlético Madridnál (1978-1979).Újpesten 69, összesen pedig 211 NB I-es mérkőzésen ült a kispadon szakvezetőként, lila-fehér edzőként bronzérmet ünnepelhetett a csapattal. Spanyolországban hatalmas edzői karriert futott be és a „Mágus” becenevet kapta.

Szusza Ferenc színészként is helyt állt, Keleti Márton alkotásában a „Civil a pályán” című filmben főszerepet kapott, ahol természetesen futballistát és gyári munkást alakított.

1996-ban megkapta Újpest díszpolgára címet. Szusza Ferenc megérte azt is, ami csak a legnagyobbaknak (Hidegkuti Nándornak, Puskás Ferencnek, Illovszky Rudolfnak) adatik meg, hogy még életében stadiont neveztek el róla: 2003. október 25-én a Megyeri úti stadion az ő nevét vette fel.Szusza Ferencet az Újpest FC, az Újpesti Torna Egylet, a Magyar Labdarúgó-szövetség és Budapest IV. kerületének önkormányzata saját halottjának tekintette – ez is azt bizonyítja, hogy nemcsak a sport, a futball, hanem az újpesti közéletben is fontos és hiteles személyiség volt.Idén, március 26-án klubunk emlékmérkőzést játszott a tiszteletére a lengyel Górnik Zabrze ellen, amelynél Szusza Ferenc edzőként dolgozott. A mérkőzés célja volt az is, hogy a szurkolókkal közösen gyűjtsünk a legendás labdarúgó emlékművére. Az emlékmeccset megelőző szurkolói adományozás és a mérkőzésen összegyűlt bevételnek köszönhetően 5,7 millió forint áll rendelkezésre az UVB szurkolói egyesület számláján..A szobor felállításával kapcsolatos kérdések eldöntésére bizottság alakult, amelybe az újpesti önkormányzat, a szurkolók és az Újpest FC is delegált tagokat. A bizottság rövidesen megnevezi az emlékmű alkotóját.